Tárnok Nagyközség honlapja

Természeti értékeink

Tárnok a lösszel borított Mezőföld és a szarmata mészkőből álló Érd-Tétényi-fennsík határán helyezkedik el. Változatos tájain gazdag élővilág alakult ki.

A községhez két teljesen eltérő, jellegzetes terület tartozik. Az egyik, a Benta-patak partján húzódó, fűz- és nyárfákkal tarkított vizenyős rét a Halastóval, a másik, a Zapánszkyból és az Öreg-hegyből álló Szőlőhegy a Vímollal és a Fundokliával. Mindkettő nagy része helyi védelem alatt áll.

Szőlőhegy

Tengerszintfeletti magassága 120-187 méter. 12-13 millió évvel ezelőtt a szarmata tenger hullámzott itt, amelynek gazdag mészvázas faunájából, a tenger fenekén felhalmozódott kagylóhéjak és csigaházak millióiból alakult ki kőzetanyaga, a szarmata mészkő.

Jellemző növénytársulásai a mészkősziklagyep és a pusztafüves lejtősztyepp, amelyek a Vímol oldalán bokorerdőhöz simulnak. Valóságos kincsesbánya ez a táj! Tavasszal ölti fel legszebb ruháját, amikor kivirágzik a nagyszámú védett őshonos és reliktum (maradvány) növényfaj. Elsőként virít a védett leánykökörcsin, a tavaszi hérics, az apró nőszirom, a törpe mandula és a pusztai meténg, a nem védettek közül pedig a homoki pimpó, a hegyi ternye, a fürtös gyöngyike és a magas gubóvirág.

Májusban és júniusban nyílik a csabaire vérfű, a magyar szegfű, a koloncos legyezőfű, a sárga hagyma, a harangvirágok több faja (pongyola, csomós, kereklevelű és olasz harangvirág), valamint a hegyi len, a macskafarkú veronika és az ágas homokliliom. Ekkor díszlik a hegytetőn a védett hangyabogáncs, a csinos és a délvidéki árvalányhaj, a bunkós hagyma, a budai imola, az árlevelű len, a fehéres csüdfű és a borzas vértő. A Vímol és a Fundoklia bokorerdejének ékessége a védett nagyezerjófű, a sárga len, a selymes boglárka és a magyar repcsény.

Augusztustól pompázik a Szőlőhegy legféltettebb kincse, a jégkorszakok közötti melegebb időszakokból fennmaradt magyar gurgolya.

Rovarok hada nyüzsög a növényeken. A legszebbek a rózsa- és díszbogarak. A sok színes virág idecsalogatja a lepkéket, boglárka- és csüngőlepkék, kardos és admirális lepkék pihennek és táplálkoznak a virágmezőn. Nyár végén gyakran találkozhatunk az imádkozó sáska példányaival.

Kiváló élőhelye a gyíkoknak is. A fűben fürge gyíkok cikáznak, a sziklákon fali gyíkok sütkéreznek, a cserjések peremén zöld gyíkok találnak otthonra.

A terület jellegzetes madarai a tollbóbitás búbos banka, a tövisszúró gébics és a tengelic. A Fundoklia löszfalában fészkelnek a csillogó, színes tollú gyurgyalagok, amelyek gyakran köröznek a falu fölött is táplálékért kutatva.

Fürtös gyöngyike	Apró nőszirom	Sárga len

Törpe mandula	Pusztai meténg	Tavaszi hérics

Csomós harangvirág	Hegyi len	Árlevelű len

Bunkós hagyma	Borzas vértő	Magyar gurgolya

Fehéres csüdfű	Zászlós csüdfű	Budai imola

Festő pipitér	Borzas szulák	Csilláros ökörfarkkóró

Nagyezerjófű	Leánykökörcsin	Legyezőfű

Árvalányhajas patkócím-tenger a Vímol oldalán	Árvalányhaj

A Benta-patak melletti rétek és a Halastó

A Benta-patakot egykor kísérő fűz-nyár ligeterdő csak foltokban maradt meg a tőzegkitermelés révén létrehozott Halastó környékén. A tó mellett kulturált üdülőterület alakult ki, amely a Tárnokvölgye Horgászegyesület központja. A helyi védelmet élvező gyönyörű táj az év minden szakában idecsábítja a csendre és nyugalomra vágyókat. Védettségét elsősorban tájképi megjelenésének és gazdag faunájának köszönheti.

Rovarok ezreinek nyújt otthont Tárnok 'zöld szíve'. Az öreg fűz- és nyárfák korhadó törzsében él a kis és nagy szarvasbogár lárvája, de gyakoriak a cincérek és futrinkák is. Számos védett lepke-, szöcske- és sáskafaj talál itt terített asztalt.

A Benta és a mellette található vízzel telt árkok és mélyedések kiváló élőhelyet biztosítanak a különböző hal-, kétéltű- és hüllőfajoknak. Megtalálható itt a réti csík, a zöld levelibéka, kecskebéka, barna varangy, a vízi sikló és a mocsári teknős is.

Valóságos paradicsom a madarak számára! A nádasban fészkel a tőkés réce, a törpegém és a nádirigó. A nyárfákon költ a sárgarigó, a cserjésben a vörösbegy, a barátposzáta és a csilp-csalp füzike. Néha bíbicet is láthatunk a tocsogókban, nagy teleken megjelenik a Benta-parton a jégmadár és a madarak fejedelme, a hófehér nagy kócsag is.

2003 decemberében Nogula Csaba egy ritka vendéggel is találkozott: Marokkó, Dél-Spanyolország, Délkelet-Európa és Ázsia sztyeppéinek álló- és folyóvizei mellett élő madárral, a vörös ásólúddal, fotózásra alkalmas közelségben. 1990 és 2003 között alig több mint 30 alkalommal látták hazánkban. A Fejér megyei Nagylókon 1853. május 11-én lőtték le azt a példányt, amit a Nemzeti Múzeum őriz. Tárnoki megjelenése szenzációnak számít.

A rét felett méltóságteljesen köröz az egerészölyv, a bokrok között pedig villámgyorsan cikázik a karvaly, apró madarakra vadászva.

Az emlősök közül a vakondok és a sün a leggyakoribbak.

Dr Gergely Istvánné

A Benta télen	A Benta tavasszal	A Benta tavasszal

Téli nyugalomban a Halastó	Halastó	Halastó

Halastó	Halastó	Halastó

Pusztuló fűz	Pusztuló fűz	Pusztuló fűz